Vízjel a szövegben: mit kér az EU, és mit lépett az Anthropic

2026. augusztus 2-án életbe lépett az EU AI-rendeletének átláthatósági fejezete. Kilenc nappal később az Anthropic bejelentette, hogy láthatatlan vízjelet tesz a Claude összes kimenetébe. A két hír egy hete kering egymás mellett, külön cikkekben.

Pedig együtt érdekesek. Az egyik megmondja, mit kell csinálni. A másik megmutatja, hogyan néz ki, amikor egy cég tényleg megcsinálja.

Az a helyzet, hogy a kettő között van a legfontosabb rész: mi tartozik rád, ha magyar cégként AI-t használsz.

Mi lépett életbe augusztus 2-án

Az AI-rendelet 50. cikke. Négy kötelezettséget ír elő, és mind a négy másra vonatkozik.

Ha chatbot fogadja az ügyfeledet, meg kell mondani neki. Nem a beszélgetés végén, hanem az első interakciónál. Világosan, félreérthetetlenül.

Ha érzelemfelismerő vagy biometrikus rendszert használsz, arról is tájékoztatni kell az érintettet.

Ha deepfake-et teszel közzé, tehát valós személyre, helyre vagy eseményre hasonlító mesterséges kép, hang vagy videó, azt jelölni kell.

Ha AI-val írt szöveget publikálsz közérdekű ügyben, emberi ellenőrzés nélkül, azt is jelölni kell.

Ez a negyedik pont az, amit a legtöbb cég félreért. Nem arról szól, hogy tilos AI-val írni. Arról szól, hogy vagy egy ember átnézi és felelősséget vállal érte, vagy jelölni kell. A szerkesztői kontroll a kivétel feltétele.

A bírság felső határa 15 millió euró vagy a globális éves árbevétel 3 százaléka, a kettő közül a nagyobb. Kisebb cégeknél a rendelet enyhébb, de a nagyságrend így is olyan, amit nem érdemes kipróbálni.

Az időzítés önmagában is tanulságos

Az Európai Bizottság 2026. július 20-án fogadta el a végleges iránymutatást ahhoz, ami augusztus 2-án hatályba lépett. Tizenhárom nap felkészülési idő.

Aki arra várt, hogy majd a hivatalos útmutatóból megérti a részleteket, két hetet kapott rá.

Ami rád vonatkozik, és ami nem

Itt szétválik a dolog, és ez a szétválasztás pénzt ér.

A gépi olvasható jelölés a szolgáltató dolga. Aki a modellt készíti, annak kell gondoskodnia arról, hogy a kimenet felismerhető legyen mesterségesként. Ez az OpenAI, az Anthropic, a Google feladata, nem a tiéd.

A tájékoztatás és a címkézés viszont a tiéd. Ha te üzemelteted a chatbotot, ha te teszed ki a szöveget, ha te publikálod a képet, akkor rajtad áll.

Van egy türelmi idő, de csak az egyik oldalon. A 2026. augusztus 2. előtt piacra került generatív rendszereknek 2026. december 2-ig van idejük a gépi jelölés bevezetésére. A többi három kötelezettség azonnal él, átmenet nélkül.

Vagyis a chatbot-tájékoztatásra és a deepfake-jelölésre nincs haladék. Az augusztus 2. óta él.

Visszamenőleg viszont nem kell jelölni. A korábban készült tartalmat nem kell utólag felcímkézni.

Mit lépett az Anthropic

Augusztus 11-én jelentették be. Az Anthropic aláírta az EU gyakorlati kódexét, és két technikát vezet be.

A szövegbe láthatatlan vízjel kerül. Nem látszik, nem befolyásolja az olvashatóságot, a stílust vagy a minőséget, és a másolást túléli.

A fájlokba C2PA-szabvány szerinti, digitálisan aláírt eredetadat kerül. Ez egy nyílt szabvány, .svg, .png és .jpg formátumot támogat. Az aláírás azt igazolja, hogy a fájlt a Claude dolgozta fel, és megmutatja, ha később megpiszkálták.

Két dolog érdemel figyelmet ebben.

Az egyik, hogy globálisan vezetik be. Az EU-s előírás váltotta ki, de nem korlátozzák az EU-ra. Ugyanez él a Claude weboldalán, az API-n, a Claude Code-ban és a felhős szolgáltatásokban.

A másik, hogy az augusztus 2. utáni új modellekre vonatkozik, az EU-ban attól kezdve, hogy elérhetővé válnak.

Amit a vízjel nem tud, és ezt maguk mondják

Ez a rész tetszik a legjobban az egész bejelentésben.

Az Anthropic kiírta, mit nem bizonyít a vízjel.

Ha megtalálod, az nem jelenti, hogy a Claude írta a szöveget. Az emberek fordításra, szerkesztésre, tömörítésre is használják. A vízjel azt igazolja, hogy a szöveg átment a modellen, nem azt, hogy ki a szerzője.

Ha nem találod, az sem jelent semmit. Eltűnhet erős átírástól, formátumváltástól, képernyőképtől, és rövid szövegben eleve nem megbízható.

Az ellenőrző eszközök egyelőre nincsenek kint. Ígérték őket, kiadási dátum nélkül.

Vagyis kaptunk egy jelzést, ami az egyik irányban gyenge bizonyíték, a másikban semmilyen. Ez nem kritika, hanem a technológia határa. Az viszont figyelemre méltó, hogy ezt a gyártó írta le, nem egy kritikus cikk.

Aki most azt tervezi, hogy vízjellel fogja leleplezni a beadandót író diákot vagy az AI-val dolgozó alvállalkozót, jobb ha ezt előre tudja.

Magyarországon ki ellenőriz

Van kijelölt hatóság. MI Piacfelügyeleti Hatóság a neve, és a Tudományos és Technológiai Minisztérium szervezeti egységeként működik, nem önálló hivatalként.

A jogalap a 2025. évi LXXV. törvény és a 344/2025. Korm. rendelet. Bejelentést a [email protected] címen fogadnak.

Ez az információ önmagában többet ér, mint a rendelet fele. Nem azért, mert holnap ellenőrizni fognak. Azért, mert egy panaszos ügyfélnek vagy egy versenytársnak innentől van hova írnia.

Mit csinálj hétfőn reggel

Nem kell megfelelőségi projektet indítani. Három dolgot érdemes megnézni.

Az első a chatbot. Ha van az oldaladon, kiírja az első üzenetben, hogy nem ember? Ha nem, ez tizenöt perc munka.

A második az AI-val írt tartalom. Ha blogcikket, hírlevelet vagy közleményt AI-val írsz, átnézi valaki, mielőtt kimegy? Ha igen, akkor rendben vagy, de akkor tényleg nézze át. A szerkesztői felelősség nem formalitás.

A harmadik a kép. Ha AI-val generálsz látványt valós helyről, eseményről vagy emberről, az más kategória, mint egy illusztráció. A sárkányos fantáziakép nem deepfake. A budapesti irodádról készült, sosem létezett fotó viszont az.

Kezdj eggyel. Nem hárommal.

Amit a saját cégeimnél látok: a legtöbb helyen a chatbot a gyenge pont. Nem azért, mert bárki rejtegetni akarná, hanem mert senkinek nem jutott eszébe, hogy ez most már előírás.

A tanulság

Az EU megmondta, mit kell jelölni. Az Anthropic megmutatta, hogyan néz ki, amikor egy gyártó ezt komolyan veszi, és közben kiírja a saját megoldása korlátait is.

A kettő között ott a rész, amiről kevesebb szó esik. A jelölés technikáját megoldják helyetted. Azt viszont, hogy az ügyfeled tudja-e, kivel beszél, senki nem oldja meg helyetted.